Next: Mérési axiómák
Up: Kvantummechanika dióhéjban
Previous: Kvantummechanika dióhéjban
A klasszikus mechanikában egy fizikai rendszer adott pillanatbeli
állapotán a rendszert alkotó tömegpontok koordinátáinak és
sebességeinek összességét értjük, melyekből a mozgásegyenletek
segítségével lehet (zárt rendszer esetén) a későbbi állapotot
meghatározni. A kvantummechanikában ezzel szemben az állapot az
absztrakt Hilbert-tér egy eleme.6
Jelöljük ezt -vel7. A mozgásegyenlet a (zárt rendszerre érvényes)
Schrödinger-egyenlet,
|
|
|
(1) |
A fizikai mennyiségeknek a kvantummechanikában önadjungált lineáris
operátorok8
felelnek meg. Az (1) Schrödinger-egyenletben szereplő
operátor az energia operátora (más néven a Hamilton-operátor).
Egy részrendszer állapotát a kvantummechanikában rendszerint
nem lehet állapotvektorral jellemezni, ehelyett az állapot
jellemzésére a sűrűségmátrix használható. A
sűrűségmátrix az részrendszer
Hilbert-terén ható lineáris, önadjungált, pozitív szemidefinit operátor,
definíciója
|
|
|
(2) |
ahol
az rendszer komplementer rendszere,
a állapotok pedig teljes, ortonormált rendszert9 képeznek
Hilbert-terében. (A
(``trace''=''nyom'') műveletet
a második egyenlőség definiálja, szemléletesen az rendszer állapotaira
való kiátlagolásról van szó.) A sűrűségmátrix jelenti a kvantummechanikában
az állapotleírás legáltalánosabb módját. Speciálisan, ha a rendszernek van
hullámfüggvénye, akkor
|
|
|
(3) |
Ilyenkor azt mondjuk, hogy az rendszer tiszta állapotban van.
Ha az rendszer a tiszta állapotban van, az
rendszer pedig a tiszta állapotban van,
akkor a két rendszer együttese, az rendszer
a
tiszta állapotban van. Itt
a az ún. direkt szorzat
jele.10 Két diszjunkt rendszer egyesítésekor
az egyesített rendszer Hilbert-tere az első ill. a második
alrendszer állapotainak direkt szorzataiból épül fel.
Next: Mérési axiómák
Up: Kvantummechanika dióhéjban
Previous: Kvantummechanika dióhéjban
Gyula Bene
2002-02-15